Hibridautók, a környezet védelmére – Autóipari jövőkép

Az emberiség még akár 150 évre elegendő fosszilis energiakészlettel rendelkezik, de hamarosan kimeríti a Föld biológiai tartalékait és megfolytja önmagát. A közúti közlekedésben használt belső égésű motorok károsanyag-kibocsátása – főleg az urbanizált területeken – a határértékeket döngeti – az egyre szigorúbb euro-normák (Euro-5) ellenére is. Ezek a tények.

lexus_gs450h.jpg

Tehetünk-e valamit a szmog előreláthatatlan hosszú távú negatív élettani hatásaival szemben? Vajon hol tart a technológia az élhető város megteremtése ügyében? A hibrid járművek jelenthetik a hidat a hagyományos (robbanómotoros) és a környezettudatos autózás között.

Így kezdődött

Lohner-Porsche 1898

 

 

Német Birodalom, 1898: Dr. Ferdinand Porsche 23 éves korában megépítette első, elektromos autóját, majd pár hónap múlva jelentkezett második, immáron hibrid (kombinált erőforrású) konstrukciójával. Az ős-hibrid járműben egy robbanómotor hajtott egy generátort, mely az általa fejlesztett árammal egy elektromotort táplált, ami mozgásba hozta a járművet. A közbeiktatott akkumulátor kis tárolókapacitása, nagy tömege miatt csupán rövidtávra biztosította az utazást – többek között ezért jutott zsákutcába az elektromos autó fejlődéstörténete a 1910-es években. Az elektromos áram tárolásának problémája azóta sem oldódott meg, viszont elindulhatott a belső égésű motorok máig tartó kálváriája.

A rövid történeti visszatekintés után térjünk vissza napjainkba, és nézzük meg a hibrid-autó felépítését. A hibrid jármű mozgatása több, különböző típusú energiaforrás segítségével történik. Jelenleg a benzin, ritkán dízel motorok, illetve villamos gépek kombinációja a legnépszerűbb, de létezhet hidrogénmotor egységgel szerelt változat is. Nem mellékes kiemelnünk a Dél-Amerikában, illetve Svédországban oly népszerű etanol (E85 vagy E100) hajtású motor és villamos hajtómű kettősét, mely újabb távlatot jelenthet.

 

Saab 9-5 Biopower

 

Összetett előnyök

A hibridhajtás lényegében arra alapozza elvét, hogy egy robbanómotor relatív jó hatékonyságát, de egyes üzemmódokban tapasztalható nagy károsanyag-kibocsátását elektromos segítséggel optimalizálja. Ennek eredményeként kisebb emisszió és fogyasztás érhető el, sőt kedvezőbb lesz az autó vezethetősége, a hajtómű karakterisztikája. A benzin- vagy dízelmotor és az elektromotor-generátor egység – az akkumulátorokkal kiegészítve – háromféle összeépítése lehetséges:

párhuzamosan kapcsolt, amikor hol az egyik, hol a másik adja a meghajtást,

soros megoldásnál a kerekeket villanymotor hajtja, a belsőégésű erőmű pedig a töltésről gondoskodik,

a vegyes rendszerű pedig dinamikusan képes változtatni a tisztán elektromos, tisztán robbanómotoros, illetve vegyes üzemet.

Az utóbbi, legelterjedtebb hibrid megoldás esetén a hajtómű – a beépített villanymotor teljesítménye (15-50 kW) és az akkumulátorkapacitás függvényében – képes a nulla-emissziós működésre is, ami ideális városi használat során. Nagy teljesítmény-igény esetén mindkét erőforrás aktív, és az elektromos hajtás óriási nyomatékának áldásos hatását élvezhetjük az alsó fordulatszám tartományban is. Egyenletes tempónál a benzin- vagy dízelüzemű motor teljesít, miközben tölti a telepeket. A legötletesebb, leghatásosabb eleme a rendszernek az un. rekuperátor funkció, mely segítségével a fékezési energia – amely egyébként normál esetben felszabaduló hő formájában távozna a környezetbe – részben visszanyerhető, majd az akkumulátorokban tárolható. Ezt a részegységet, pontosabban egy hasonló megoldást nemrég a BMW is bevezetett a felfrissített 1-es és 5-ös sorozatába – erről majd később (a szerk.).

 

 

Toyota Prius 1Toyota Prius 2

A sofőr szemszögéből

A hibridautó használata a gyakorlatban nem kíván hozzáértést. Ugyanúgy kőolajszármazékot tankolhatunk autónkba, az egyes meghajtások vezérlése zárt rendszerben folyik, mindig az aktuális viszonyokhoz, az igényeinkhez igazítva. Miután a gyártók prototípusaikon a tökéletességig fejlesztették rendszereiket 1997-ől sorozatgyártásban is készülnek hibridautók. A Toyota gyártotta az első ilyen típust, a Prius-t, aminek jelenleg már a második generációja fut. A legnagyobb japán autógyárat az innovatív motorfejlesztéseiről híres Honda követte Insight nevű kisméretű kupéjával. A harmadik évezredben e célirányosan tervezett modellek mellett a hibrid technológia beköltözött a nagysorozatú modellek speciális változataiba. Mára az autógyártók szinte mindegyike fejlesztésekbe kezdett, sokan egymással szövetségre léptek a költségek megosztása érdekében. A Toyota – jelentős kínai gyártópotenciállal rendelkezve – részben a Nissannal karöltve; a BMW a DaimlerChryslerrel együtt; a General Motors a Suzukival és Fiattal közösen, és sokan, mint a Ford, VW stb. önállóan. A hibridek fontosságát és életképességét a beszállítók reakciója, például a Bosch által fejlesztett komplex rendszerek megjelenése jelzi.

 

 

Honda Insight 1Honda Insight 2

Az imént vázolt „sikertörténetet” olvasva némi szkepszissel legyinthetnénk a témára, hiszen nem jellemző, hogy Győr forgalmas utcáin némán, villamos üzemben suhanó hibridek rohangálnak. Viszont, ha nyitott szemmel járunk a világban, és megnézzük az USA piacon tapasztalható tendenciákat, akkor már pozitívabb a jövőkép. Több millió liter üzemanyag spórolható meg a közeljövőben, amennyiben az amerikaiak benzinfaló cirkálóikat és terepjáróikat kisebb robbanómotorral, de kiegészítő, teljesítményfokozó villanymotorral szerelt típusokra cserélik – ezzel akár 5-25 százalékos fajlagos üzemanyag megtakarítást érhető el. Egyes zéró-emissziós korlátozásokkal „súlytott” területeken pedig csak a legfejlettebb hibrid-járművek kapnak engedélyt a közlekedésre. Európában évről évre szigorítják a szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó előírásokat, ami egy részről maga után vonja a luxusautókba szerelt hibrid-technológia elterjedését. A következő lépcsőben, a 2012-ig életbe lépő EURO-5-ös előírások már 130 g/km CO2 kibocsátást engedélyeznek csak. Magyarra fordítva ez annyit jelent, hogy egy benzines négykerekű 5,4, míg egy dízel körülbelül 4,9 liter üzemanyagot égethet el 100 km-en. Ez növeli az autógyártók azon késztetését, hogy például egyre kisebb lökettérfogatú motorokból préseljék ki a kívánt, elvárt teljesítményt – ezt nevezik „downsizingnak” (ejtsd: dánszájzing).

Chevrolet Hybrid Silverado 2006

Egy-két adat tájékoztató jelleggel:

Toyota Prius 1.5 benzin/hibrid 104 CO2 g/km

Honda Civic 1.3 benzin/hibrid 109 CO2 g/km

Toyota Aygo 1.0 és 1.4 D4-D benzin és dízel 109 CO2 g/km

Peugeot 107, Citroen C1 1.0 benzin 109 CO2 g/km

 

Ezzel párhuzamosan a „prius-receptet” követve lesz létjogosultsága a kisméretű benzinmotor és az elektromos egységből építkező hibridautóknak, illetve minden emissziót csökkentő részmegoldásnak (start/stop rendszer, többfunkciós generátor, super-/ultracap kondenzátorok stb.). További előnye a villamos egységek alkalmazásának, hogy egy átlagos első- vagy hátsókerék hajtású autót tehetnek összkerekessé. A Lexus (Toyota) RX400h esetén a hátsó tengelyt kizárólag egy elektromotor hajtja, kiváltva a bonyolult 4×4-es nyomatékelosztó rendszert, és helyet adva a nikkel-metálhibrid (NiMH) akkumulátoroknak.

Magyar helyzet

És mi a hibrid-helyzet Magyarországon? Az össze forgalomban lévő 2,888 millió személygépjármű (KSH adat) közül több mint 9 ezer gázzal is működő vegyesüzemű, illetve körülbelül négy-ötszáz elektromos autó. A hibridautók száma 2005-ban csupán 85 volt – ami egytől egyig Toyota –, 2006-ban ez a szám talán elérte a 150-et (hamarosan kiderül – a szerk.). Azért, hogy megérje a környezettudatos döntés, és hibrid autót vásároljunk, a regisztrációs adó több mint felét megtakaríthatjuk, viszont áfa-mentességet ne várjunk. Ha több márka, több típust kínál majd hibrid-technológiával felszerelve, és például bizonyos emberek divattá tudnák tenni a „zöldebb” autózást, akkor fellendülhet a piac. Addig is javasolnám, hogy a zömében városban használt szolgálati autókat vásárlók – képviselők, köztisztviselők, vállalkozók – a jövőben válasszanak hibrideket, példát mutatva a következő generációknak – ti. a Toyota Prius teljes felszereltséggel egy középkategóriás dízel limuzin áráért kapható.

Nagy Viktor

Hibridautók, a környezet védelmére – Autóipari jövőkép” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. egyet kell, hogy értsek veled, főként a cikk legvégében… amíg nincs megfelelő reklám, mondjuk úgy, trend, addig nem megy bele a köztudatba, hogy mivan… Na most ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy a politikában harsogott környezettudatosságot mennyire nem teszik lehetővé, vagy csak egy nagyon szűk rétegnek…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s